Sosem gondoltam volna, hogy készítek sima rajongói feliratot, de mivel senki nem akarta látszólag felkarolni a projektet, a feleségemnek pedig mindenképp szerettem volna játszhatóvá tenni a játékot (mivel az előző részekkel is játszott és szerette is őket), ezért végül úgy döntöttem, hogy amennyiben technikailag megoldható és természetesen segítséget is kapok hozzá, valamint hogy a szövegmennyiség is kezelhető lesz, nekivágok. Szerencsére minden összejött, és lassan egy hónapja elérhető már az 1.0-s változat. Gondoltam, erről is írok pár sort.

Elöljáróban szeretném még megemlíteni, hogy próbáltam több csatornán is megkeresni a kiadót, már tavaly, de semmilyen visszajelzést, reakciót nem kaptam tőlük, ami azért kicsit elszomorított. Azt gondolom, hogy a "köszönjük, de nem érdekel" válasz mindenkinek kijárna. Sajnos nem ők az egyetlenek, akik nem foglalkoztak a megkeresésemmel, ilyen szempontból nagyra értékelem azokat a kiadókat vagy fejlesztőket, akik visszautasítottak, de legalább pár sort és két percet szántak rám az életükből. A Syberiára visszatérve: nagyon jó érzés lett volna, ha ez egy hivatalos lokalizáció lenne, de így is felszívtam magam annyira, hogy dacból akkor is megcsinálom, ha más nem! Úgyhogy a mezei játékos végül is jól járt... Vagy legalábbis nem járt rosszabbul, mintha nem lenne :)

A játékban lévő szövegmennyiség kb. 80 ezer szó, a nyersfordítás pedig durván 2 és fél hónapig tartott. Méretét tekintve ez volt az eddigi legnagyobb projektem, és mivel nem hivatalos jellege miatt segítség sem volt a szövegek pontos felbukkanási helyével kapcsolatban, kicsit másképp álltam neki, mint a hivatalos dolgokhoz: először is csináltam egy végigjátszást, amit rögzítettem, és amiben igyekeztem mindent megnézni, megvizsgálni, és ennek köszönhetően időrendben haladtam a fordítandó szöveggel. Azt viszont tudni kell a játékról, hogy vannak benne döntések, amik némiképp megváltoztatják a párbeszédeket, de a szövegek akkor is változnak, ha nem voltál elég alapos a körülnézésben, ergó egy végigjátszásra mindent megtalálni lehetetlen volt, bár sok "hiányzó" rész esetén kitalálható volt immár, hogy hol olvashatók ezek. Voltak olyan szövegtöredékek, amiknek semmi nyomát nem láttam, szerintem ezek nincsenek is a játékban (pl. kivághatták), de inkább angolul hagytam őket, hátha a későbbiekben valaki mégis felfedezi őket.

A magyaritasok.hu oldalon megjelent cikkben már kifejtettem, hogy mivel az előző részeknek sem volt egységes terminológiája, ezért nem éreztem azt, hogy valamihez görcsösen ragaszkodnom kéne. Például nekem sosem tetszett, hogy egyes részeknél Oscar nevéből Oszkár lett, ezért az angol formát hagytam meg, viszont tudva, hogy úgyis mindenki oszkárnak és nem oszkörnek ejti, a ragozást a magyar kiejtésnek megfelelően tettem meg. De az sem tetszett például, amikor Oscar magázta Kate-et (talán a 2. rész feliratában), úgyhogy nem volt kérdés, hogy marad a tegeződés.

A cikkben említett cirill betűs változtatásokon is sokat gondolkodtam, de végül arra a következtetésre jutottam, hogy egyszerűen helytelen ezeket angol átiratban hagyni, és kár, hogy erre idáig nem figyeltek (ebben a szemléletben amúgy sokat segített a Partisans 1941, ami ugyebár tele volt orosz, avagy cirill betűs nevekkel). Ezért is találkozhat a játék elején a kedves játékos Szimonával és Katyusával, Simona és Katyusha helyett. Vagy épp Alekszandr Puskin nevével és versével, amihez reményeim szerint hivatalos fordítást használtam fel. Ugyanez igaz a Bibliából vett idézetekre, amiket szintén megtaláltam a neten - ezen mondjuk meg sem lepődtem.

Azon már meglepődtem, hogy pl. a cappuccino szó honosodott, és így felvette a magyar kiejtési alakot, ezért a játékban is kapucsínóként szerepel. Fura, mert szerintem kávézókban maradtak egyelőre a külföldi alaknál, kicsit a szusi szóhoz tudom hasonlítani, ahol még szintén a sushi forma az elterjedt. Elhiszem és megértem, hogy valakinek ez fura, de elvileg így a helyes.

Az is fura lehet, hogy kerültem a Mr/Miss/Mrs alakokat, de valahogy egy kicsit nyelvi korcsosulásnak érzem, hogy ezek kiszorítják a magyar megfelelőiket. Ennek következtében a kedves játékos Walker kisasszonnyal fog találkozni a játékban, illetve legtöbbször csak simán kisasszonnyal, mert egyszerűen fölöslegesnek tűnik a vezetéknév állandó használata. Hasonlóképp látom a következőt: rengeteg mondat ...-tal végződik az angolban, de hogy minek. Sokszor egyáltalán nincs megszakítva a gondolat. Sokáig én is átvettem, aztán a játék felénél már annyira zavart, hogy igyekeztem visszacsinálni, amennyire lehetett. Viszont visszatérve a megszólításokhoz, mivel alapvetően német nyelvterületen játszódik a játék, elhangzanak a Frau, Herr vagy épp a franciából átvett Demoiselle szavak is. A kedves játékos viszont azt láthatja, hogy ezek néha eredeti alakjukban szerepelnek, néha viszont a magyar megfelelő jelenik meg. Van benne logika, és ezt most ki is fejtem tömören: A párbeszédek esetén mindig az eredeti nyelvi alak maradt, mivel leginkább német anyanyelvűekkel beszélgetünk. Danánál, mint németajkúnál, egyéb esetekben is így történik az utalás másokra, viszont amikor Kate vagy egyéb amerikai szereplő hivatkozik valakire, akkor nem. Például Kate párbeszéd közben Frau Wagnert mond, de amikor csak magának gondolkodik hangosan, akkor Wagner asszonyként hivatkozik rá. Nekem így tűnt természetesnek.

A cikkben olvasható egyéb dolgokat nem szeretném újra leírni (akit érdekel, úgyis megnézi), de még mindenképpen megemlíteném, hogy sokat gondolkodtam a Vageran kifejezés fordításán is, ami a zsidó nép fiktív neve. Több alakot is próbáltam, köztük a vageránt, a vágert, de jópofa volt a fordítóprogram által javasolt vageránus is, végül a vágeri alak mellett döntöttem. Tudom, hogy az angol nem Vagerian, de semmit nem tudunk a szó eredetéről, ergó akár létezhetett is olyan, hogy Váger vagy váger, mint tulajdonnév vagy egyéb kifejezés), és egyszerűen ezt éreztem hangzásilag leginkább a szövegbe illeszkedőnek, tehát a legjobb megoldásnak.

Nem ennyire jó dolog a szöveges parancsok, amik tényleg nagyon sok fejfájást okoztak, de talán nem rontanak bele különösebben a játékélménybe. Nem is értem, hogy miért dobták el az előző részek ikonjait, mindenkinek könnyebb dolga lett volna. Na mindegy. Viszont a jó hír, hogy a játék szuper lett, és csak azt sajnálom, hogy egyes átvezető jelenetekre juthatott volna több pénz és idő, hogy még ennél is filmesebb hatást keltsenek. Nekem nagyon tetszett a történet, a kissé kevert játékmód, vagyis hogy vannak hagyományosabb kalandelemek, de az interaktív történetmesélés is előtérbe kerül. Egyedül annyit tudnék a játék szemére hányni, hogy lehetett volna nehezebb. De egy olyan részletes súgórendszert rittyentettek mellé, hogy csak na! Ajánlom is kikapcsolni, teljesen megöli azt a csöpp kihívást is, amit a játék kínál. Utáltam is ellenőrizni, a végén arra ment el kb. 2-3 hetem. Szerintem legalább a szöveg egytizedét kiteszik.

Nem ragoznám tovább a dolgokat, remélem, sokaknak sikerül(t) örömet okozni a fordítással, és ha tetszett a munkám és szereted a kalandjáték stílust, kérlek, nézz rá a készülő Life of Delta és Children of Silentown demójára, prológusára (ezek ingyenesek), és ha felkeltette érdeklődésedet bármelyik, rakd kívánságlistára, és esetleg, ha megjelenik, próbáld meg legális úton beszerezni... előbb vagy utóbb. Nekem sokat segítenél ezzel.